A 65-ös busszal mentem a Fenyőgyöngyéig, innen pedig megindultam egyenesen tovább a Szépvölgyi úton, illetve az út melletti erdei ösvényen. Rögtön vadul elkezdtem kattintgatni a fényképezőgépet, próbáltam mindent, különösen a szuper makróval való játszadozás tetszett. Aztán egy leágazásnál beljebb mentem az erdő felé, mert úgy emlékeztem arra lehet továbbmenni a célpontomig, meg is találtam az utat, de gyanúsan lejtett, ezért inkább más irányba mentem tovább.Meglepetésemre egy elég furcsa helyre jutottam, úgy tűnt, mintha építkezéseket kezdtek volna még régen, de abba hagyták, ill. igazából el sem kezdtek, mert csak az utak voltak meg. Mintha egy lakópark úthálózata lenne. Később mikor a térképen utánanéztem, láttam, hogy parkolókról van szó, bár nem igazán értem miért kell az erdő közepébe annyi parkoló.
Mentem tovább egy úton (ami mint kiderült a Szépvölgyi út folytatása volt, amire időközben visszakeveredtem), majd egy leágazásnál a fák között megpillantottam a Vitorlázórepülő-teret. Igencsak meglepődtem, mivel elég magasról néztem le rá, és nem emlékeztem, hogy túl sokat emelkedtem volna, hogy feljutottam volna valamelyik környező hegyre. Mivel lefelé túl meredek volt, visszafordultam az útra, majd az utolsó parkolót is elhagyva egyre erőteljesebb emelkedőn haladtam tovább.
Mikor feljutottam óriásit néztem, mivel hirtelen az Újlaki-hegy sziklás tetején voltam. Óriásit, mivel nem számítottam, hogy itt kötök ki, s óriásit, mivel nem számítottam, hogy olyan csodálatos lesz a kilátás. Rövid nézelődés után felmentem a csúcsra - tulajdonképpen ekkor jöttem rá, hogy hol is vagyok, mivel már jártam itt, csak más irányból jöttem (bár nem találtam meg a másik utat...). Vártam kicsit hátha elkezdenek repülni az épp érkezett siklóernyősök, de csak nem akartak elindulni, így én indultam meg visszafelé...Elég jó kis hely ez az Újlaki-hegy, most hogy megtudtam, hogy a Szépvölgyin tovább menve könnyen elérhető lehet sűrűbben megyek el oda.
